The long-term effects of denominational secondary schools

In the present study we examined the graduate students of higher educational institutions with\udHungarian as the language of teaching in Hungary, Rumania and the Ukraine. We were interested\udin seeing whether divergences could be traced, years after graduation, among students\udcoming from certain secondary school sectors. Our results revealed that the more advantageous\udsituation of former denominational high school students could be detected especially in the\udattitude to one’s work, the work concept of serving the common good, and the consumption of\udintellectual high culture in the traditional sense. These achievements of former denominational\udschool students could not be explained with their social status, since these young people, in\udmany respects, are more disadvantaged than the average. However, their value system and relationship\udnetwork, and most of all their religiosity have a characteristic aspect. In regression\udmodels, we matched the strength of the seemingly significant explanations in the two-variable\udanalysis. On the basis of the matching, we found that minding the influence of other explanations,\udregarding the readiness of entering service, the work concept of seeking social utility, as\udwell as time spent on reading, sector-effect (effect of school maintainer) carries a very remarkable\udweight. After the passing of denominational school-years the personal or small-community\udworship can also inspire the formation or observance of this type of work concept, the\udattendance of students’ extracurricular tasks and the classical intellectual leisure time habits. | \udIn vorliegender Studie untersuchten\udwir Absolventen von Hochschulen in Ungarn und in grenznahen ungarischsprachigen Gebieten\udin Rumänien und der Ukraine unter dem Gesichtspunkt, ob Jahre nach dem Abitur Unterschiede zwischen den Studenten aus verschiedenen Mittelschulsektoren festzustellen seien. Die Ergebnisse\udzeigten, dass sich der Vorsprung der ehemaligen Schüler der konfessionellen Schulen vor\udallem in der Einstellung zur Berufstätigkeit, einer dem Gemeinwohl verpflichteten Arbeitseinstellung\udund der Teilnahme am kulturellen Leben der im herkömmlichen Sinne Intellektuellen\udzeigt. Die Leistungen der einstigen Schüler der konfessionellen Schulen in diesen Bereichen\udlassen sich nicht durch den gesellschaftlichen Status der Studenten erklären, da diese Jugendlichen\udin vielerlei Hinsicht schlechter gestellt sind als der Durchschnitt; ihr Werte- und Beziehungssystem\udsowie ihre Religiosität besitzen jedoch eine charakteristische Ausprägung. Die\udStichhaltigkeit der in der bivariablen Analyse signifikant erscheinenden Erklärungen untersuchten\udwir anhand regressiver Modelle. Auf dieser Grundlage stellten wir fest, dass dem Einfluss\uddes Schulsektors bezüglich der Bereitschaft zur Berufstätigkeit, einer dem gesellschaftlichen\udNutzen verpflichteten Arbeitseinstellung und der auf das Lesen verwendeten Zeit auch\udunter Berücksichtigung des Einflusses anderer möglicher Erklärungen ausgesprochen große\udBedeutung beizumessen ist. Im Anschluss an die in der konfessionellen Schule verbrachte Zeit\udsorgen auch die individuelle und die in kleinen Gemeinschaften gelebte Glaubenspraxis für die\udEntwicklung bzw. Wahrung der obigen Arbeitsauffassung, der Beteiligung der Studenten an\udextracurriculären Aufgaben und der klassischen Freizeitgestaltung der Intellektuellen. | \udJelen tanulmányban Magyarország, Románia és Ukrajna határmenti, magyar tanítási nyelvű felsőoktatási intézményeinek végzős hallgatóit vizsgáltuk abból a szempontból, hogy kimutathatóak-e eltérések az egyes középiskolai szektorokból érkező hallgatók között évekkel az érettségi után. Az eredményeink azt mutatták, hogy főképpen a munkába álláshoz való viszony, a közjót szolgáló munkafelfogás és a hagyományos értelemben vett értelmiségi magaskultúra fogyasztása terén mutatható ki az egykori felekezeti középiskolások előnye. Az egykori felekezeti iskolások ezen teljesítménye nem magyarázható a hallgatók társadalmi státusával, hiszen ezek a fiatalok több vonatkozásban hátrányosabb helyzetűek az átlagnál, azonban karakteres arculata van az értékrendjüknek és a kapcsolatrendszerüknek, de leginkább a vallásosságuknak. A kétváltozós elemzésben szignifikánsnak tűnő magyarázatok erejét regressziós modellekben mértük össze. Ennek alapján megállapítottuk, hogy a munkába állási készség, a társadalmi hasznosságra törekvő munkafelfogás, valamint az olvasásra fordított idő vonatkozásában más magyarázatok befolyását is figyelembe véve kifejezetten jelentős súlya van a szektorhatásnak. A felekezeti iskolás évek elmúltával a személyes és a kisközösségi vallásgyakorlat is ösztönzi az ilyen típusú munkafelfogást, a hallgatói extrakurrikuláris feladatokban való részvételt és a klasszikus értelmiségi szabadidős szokások kialakulását, valamint mindezek megtartását is