A heveny szívinfarktus okozta országos epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon

Összefoglaló. Bevezetés: A szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokokközött szerepelnek világszerte, az összes halálozás egyharmadáért, míg azeurópai halálozások közel feléért felelősek. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja volt a heveny szívinfarktus okozta epidemiológiai ésegészségbiztosítási betegségteher elemzése. Adatok ésmódszerek: Adataink a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK)finanszírozási adatbázisából származnak a 2018-as évre vonatkozóan.Meghatároztuk az éves betegszámokat és a legnagyobb kiadással rendelkezőellátási forma, az aktívfekvőbeteg-szakellátás tekintetében a 100 000 főre jutóprevalenciát, valamint az éves egészségbiztosítási kiadásokat korcsoportos ésnemenkénti bontásban az egyes ellátási típusokra vonatkozóan. A hevenyszívinfarktust a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának 10. revíziója alapján azI21-es kódcsoporttal azonosítottuk. Eredmények: A NEAK hevenyszívinfarktusra fordított kiadása összesen 16,728 milliárd Ft (61,902 millióUSD; 52,463 millió EUR) volt 2018-ban. A teljes kiadás 95,8%-át azaktívfekvőbeteg-szakellátás költségei (16,032 milliárd Ft; 59,321 millió USD;50,276 millió EUR) képezték; ezen ellátási forma keretén belül összesen 16 361fő (9742 férfi és 6619 nő) került kórházi felvételre. A valamennyi életkorraszámított, 100 000 lakosra vetített prevalencia 208,54 beteg volt a férfiak és129,61 beteg a nők esetében az aktívfekvőbeteg-szakellátásban. A nemenkéntieloszlást tekintve az aktívfekvőbeteg-szakellátásban a férfiak abszolút száma –a 75 év felettiek kivételével – valamennyi vizsgált korcsoportban meghaladta anőkét. Következtetés: Az aktívfekvőbeteg-szakellátásigénybevétele bizonyult a legfőbb költségtényezőnek. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl1): 6–13. Summary. Introduction: Cardiovascular diseases have been the leadingcauses of death worldwide accounting for one third of all-cause mortality, andnearly half of mortality in Europe. Objective: The aim of ourstudy was to determine the epidemiological disease burden of acute myocardialinfarction. Data and methods: Data were derived from thefinancial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA)of Hungary for 2018. Data analysed included annual patient numbers, prevalenceper 100 000 population in acute inpatient care, health insurance costscalculated for age groups and sex for all types of care. Patients with acutemyocardial infarction were identified with the code: I21 of the InternationalClassification of Diseases, 10th revision. Results: In 2018,NHIFA spent 16.728 billion HUF on the treatment of acute myocardial infarction,61.902 million USD, 52.463 million EUR. Acute inpatient care accounted for 95.8%of costs (16.032 billion HUF; 59.321 million USD; 50.276 million EUR) with16 361 persons (9742 male; 6619 females) hospitalised. Based on patient numbersin acute in-patient care, prevalence per 100 000 among men was 208.54, amongwomen 129.61 patients. In all age groups, except for patients aged >75 years,the number of males was higher than that of females.Conclusion: Acute inpatient care was the major cost driverin the treatment of acute myocardial infarction. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1):6–13.