English (United Kingdom)

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/featured_content/oa?rat=en

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/highlighted_journal/

Global: Zendy Plus annual

Presents the access of premium content as premium feature

Premium Content

Presents the keyphrase highlighting as premium feature

Keyphrase Highlighting

Presents the summarisation as premium feature

Summarisation

Insights

Presents the pdf analysis as premium feature

PDF Analysis

Presents the zaia usage as premium feature

ZAIA

Global: Zendy Tools annual

Global: Zendy Free Plan

Global: Zendy Tools monthly

Global: Zendy Plus monthly

DOI: 10.1556/650.2016.HO2556 Bocatius János vagy pontosabban Johannes Bock, latinos nevén Johannes Bocatius (Vetschau, Németország, 1569 – Uherský Brod, Csehország, 1621) jelentős – szorb nemzetiségű – humanista költő, diplomata és pedagógus volt. 1590­től kezdve Észak­Magyarországon mint az eperjesi városi iskola rektora, majd 1603 és 1604 közt mint kassai városi főbíró tevékenykedett. 1596­ban II. Rudolf (1552–1612) német­római császár és magyar ki­ rály „poeta laureatus Caesareus” (császári koszorús költő) címmel tüntette ki, majd 1598­ban magyar nemességet is adományozott neki. Bocskai István (1557–1606), a Habsburg­ellenes felkelést vezető erdélyi fejedelem utóbb diplomáciai megbízatással küldte Németországba a protestáns fejedelmekhez, ahol a braunschweigi válasz­ tó letartóztatta és kiszolgáltatta a császárnak. Prágában több évet töltött tömlöcben, 1611­ben sikerült meg­ szöknie. A császári kegyelem elnyerése után visszatért Kassára. Innen hívta meg Bethlen Gábor (1580–1629) erdélyi fejedelem a gyulafehérvári könyvtár élére, s adott neki egyben történetírói megbízást. Bocatius újabb dip­ lomáciai küldetése során hunyt el a magyar–morva határ „Magyar gázló” (ma: Uherský Brod, Csehország) néven ismert helységében. Johannes Bocatius igen termékeny költő volt [1], aki, egyebek közt, orvosi tárgyú verseket is írt. 1599­ben Bártfán (Bardejov) publikálta terjedelmes Hungaridos libri poematum quinque című versgyűjteményét [2]. A gyűjtemény második könyve tartalmazza diszticho­ nokban írt Laus medicinae (Az orvostudomány dicsére­ te) című enkómiumát. Ennek teljes címe a következő: „Laus medicinae ex dicto Ecclesiastici 38: Honora medi­ cum propter necessitatem, quia Dominus eum fecit. Ad Magn[ificum] et Excell[entem] V[irum] D[ominum] Nicolaum de Bucellis, Ital[um], olim Steph[ani] r[egis] Pol[onici] Archiatrum, Med[icinae] Doctorem, Craco­ viae. (Az orvostudomány dicsérete Sirák 38.1. szerint: „Tiszteld az orvost, mert jó szolgálatot tesz, meg hát az orvos is Isten teremtménye.” A Nagyságos és Kiváló olasz Nicolaus Bucella Úr, István lengyel király egykori főorvosa, krakkói orvosdoktornak ajánlva.) A költemény a medicinát és az orvosokat magasztalja, ám arra is fel­ hívja a figyelmünket, hogy sorsunk valójában Isten kezé­ ben van. Az olasz Niccolò Bucella (1520–1599) kiváló orvos volt, Báthory István (1533–1586) korábbi erdélyi feje­ delem, lengyel király háziorvosaként is működött. Weszprémi szerint Bucella az ősi magyar főnemesi For­ gách család tagjait is kezelte, márpedig Bocatiust remek kapcsolatok fűzték a családhoz [3]. Az orvostudomány dicséretének ötlete nyilván a neves elődöktől, például Rotterdami Erasmustól (1466–1536) származott, aki Löwenben, 1518­ban publikálta saját Encomium medicinae­jét [4]. A XVI–XVII. században általában ez a mű szolgált a hasonló tárgyú enkómiumok mintájául, egyebek közt Philippus Melanchton (1497– 1560) számára is, aki két medicinadicséretet is írt Laus artis medicinae, illetve Encomium medicinae címmel [5]. Eobanus Hessus (1488–1540) pedig Erasmus enkó­ miumát szedte elégikus disztichonokba [6, 7]. Bocatius himnusza, amint az címéből is kitűnik, a bib­ liai Sirák könyvének 38. fejezetén nyugszik (1–15), amely azt taglalja, miért és miként érdemes orvoshoz fordulni. Ugyanezt az ótestamentumi helyet idézi egyéb­ ként Erasmus, Hessus vagy Melanchton is a maga művé­ ben. A szerző az ősi, mitikus orvosokkal, Aszklépiosz fi­ aival, Podaleiriosszal és Makháónnal kezdi versét, illetve arra a tiszteletre hivatkozik, amelyet az ókoriak az orvo­ sok és a gyógyszerek iránt tanúsítottak, s aminek a medi­ cina vélt isteni eredete volt az oka.

Bocatius orvosi tárgyú versei