English (United Kingdom)

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/featured_content/oa?rat=en

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/highlighted_journal/

Global: Zendy Plus annual

Presents the access of premium content as premium feature

Premium Content

Presents the keyphrase highlighting as premium feature

Keyphrase Highlighting

Presents the summarisation as premium feature

Summarisation

Insights

Presents the pdf analysis as premium feature

PDF Analysis

Presents the zaia usage as premium feature

ZAIA

Global: Zendy Tools annual

Global: Zendy Free Plan

Global: Zendy Tools monthly

Global: Zendy Plus monthly

A tanulmány egy stigmatizált és marginalizált falusi térből egy társadalmilag heterogénebb városi átmeneti térbe (Vigvári 2016; Virág 2018) költöző roma nő, illetve családja térbeli, valamint társadalmi mobilitásának ívét és megélt tartalmát próbálja elemezni a habitust „társadalmi helyérzetként” (Bourdieu 2002; Hillier–Rooksby 2002) értelmezve. Az elemzés a „társadalmi helyérzetként” felfogott habitus kognitív struktúráit a helyek reprezentációján, a helytapasztalaton, a testiesült struktúráit a térhasználaton és az életmódon keresztül vizsgálja (Bourdieu 2000, 2002; Dúll 2014, 2015a, b). Az elemzés megmutatta, hogy a szóban forgó család története nem egyszerűen egy falusi marginalizált térből egy relatíve jobb helyzetű városi átmeneti térbe vezető térbeli mobilitás. Mind a térbeli, mind a társadalmi (foglalkozási) mobilitás fokozatos kiágyazódást és előrelépést mutat, amit egy mikromobilitás (Porcelli et al. 2014) indított el. A térbeli és a társadalmi mobilitás íve a helyek reprezentációjából és a foglalkozási mobilitással járó (társadalmi) szerepváltozásokból kiolvasható, míg a mobilitás megélt tartalmát, a habitusra gyakorolt komplex hatásait a térhasználat és az életmód változásai, illetve az ezek körüli feszültségek fedik fel. A térbeli mozgást a kibocsátó falusi tér taszító tényezői és a városi zsugorodás kontextusában alakuló sajátos átmeneti tér is alakította. Következésképp ez a mobilitási pálya egyszerre tekinthető bizonyos fokig tipikusnak az adott városi átmeneti térben, illetve atipikusnak a falusi marginalizált térből való ritka kilépés miatt. A család mindkét térben kissé „kilógó”, ambivalens pozíciót foglal(t) el, ami a térbeli-társadalmi mobilitással együtt ambivalens „társadalmi helyérzetet” körvonalaz. Az ambivalenciák, azaz a mobilitás megélt jelentései önértelmezésre, önpozicionalizálásra sarkallnak, ami betekintést nyújt a habitus lassú adaptálódásának folyamatába.

Marginalizált térből átmeneti térbe. Egy térbeli-társadalmi mobilitási pálya megélt jelentései