English (United Kingdom)

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/featured_content/oa?rat=en

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/highlighted_journal/

Global: Zendy Plus annual

Presents the access of premium content as premium feature

Premium Content

Presents the keyphrase highlighting as premium feature

Keyphrase Highlighting

Presents the summarisation as premium feature

Summarisation

Insights

Presents the pdf analysis as premium feature

PDF Analysis

Presents the zaia usage as premium feature

ZAIA

Global: Zendy Tools annual

Global: Zendy Free Plan

Global: Zendy Tools monthly

Global: Zendy Plus monthly

A d.sz. 28‒22° között Chile és Argentína területén húzódó Puna de Atacama magasföld – a Száraz-Andok részeként – a Föld egyik legextrémebb környezete. Az „andoki száraz átló” mentén elhelyezkedve rendkívül száraz régió, kevés csapadékkal és magas evaporációval (Messerli et al., 1997; Vuille & Amann, 1997; Ahumada, 2002; Kull et al., 2002; Houston & Hartley, 2003). A felföld átlagos tengerszint feletti magassága 4000 m (Clapperton, 1994; Ahumada, 2002), területén számos óriásvulkán emelkedik. Ezek legnagyobbika a 6893 m magas alvó vulkáni komplexum, az Ojos del Salado (27°06’34.6” D, 68° 32’32.1” Ny). E régióban van a Földön – az extrém hideg és száraz klíma miatt – a legmagasabban az egyensúlyi vonal (7000 m környékén, Clapperton, 1994; Kull et al., 2002). Az aktív jégborítás nem jellemző, a felszín alatt mégis jelen van a jég, erre a periglaciális felszínformák és a permafroszt-modellezések eredményei is rámutatnak (Corte, 1982; Trombotto, 2000; Ahumada, 2002; Gruber, 2012; Azócar et al., 2017). Az alacsony csapadékmennyiség, a magas evaporáció és a gleccserek korlátozott jelenléte miatt a permafrosztban levő jég ‒ mint a krioszféra legjelentősebb itteni formája ‒, igen jelentős szerepet játszhat a térség hidrológiájában és ökológiájában (Grosjean & Veit, 2005; Azócar & Brenning, 2010; Aszalós et al., 2016). A térségben azonban – a sziklagleccsereken kívül – eddig nem zajlott szisztematikus felszín alatti hőmérsékleti monitoringvizsgálat. Alapvető célunk, hogy feltárjuk a regolitban levő jég jelenlétét sekély mélységekben telepített hőmérsékletmérő eszközökkel. A hőmérsékleti adatsorok vizsgálata során különösen nagy hangsúlyt fektetünk az aktív rétegben zajló folyamatok elemzésére, mivel ez az időszakosan felengedő réteg lehet a nedvesség jelenlétének, áramlásának helyszíne. Ahhoz, hogy mindezt megtehessük, 2012-ben hosszú távú mérési programot indítottunk az Ojos del Salado chilei oldalán. Nyilvánvalóvá vált, hogy a permafroszt aljzat 5000 méter fölött jelen van, ugyanakkor egyedülálló különlegesség, hogy a permafroszt területeket sivatagi környezet uralja, a klasszikus periglaciális jelenségek háttérbe szorulnak. Ebből a szempontból az 5600 m fölötti magashegyi zóna a legérdekesebb, mely egyben a Föld legmagasabban elhelyezkedő sivatagi helyszíne is.

Mi történik a Föld legmagasabban fekvo sivatagának aljzatában? - Az aktív réteg homérsékleti elemzése a Száraz-Andokban