English (United Kingdom)

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/featured_content/oa?rat=en

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/highlighted_journal/

Global: Zendy Plus annual

Presents the access of premium content as premium feature

Premium Content

Presents the keyphrase highlighting as premium feature

Keyphrase Highlighting

Presents the summarisation as premium feature

Summarisation

Insights

Presents the pdf analysis as premium feature

PDF Analysis

Presents the zaia usage as premium feature

ZAIA

Global: Zendy Tools annual

Global: Zendy Free Plan

Global: Zendy Tools monthly

Global: Zendy Plus monthly

Jelen dolgozatban Hevesy György (1885-1966) jeles magyar kémikus, sokoldalú kutató és egyetemi tanár életének és munkásságának rövid összefoglalóját közöljük. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Berlinben végezte. Manchesterben Rutherford laboratóriumában dolgozott, amikor a világhírű fizikus a következőt mondta neki: „Nos, fiam, ha megérdemled a sót a levesbe, a sugárzó RaD atomokat különítsd el ettől a sok piszkos ólomtól!”. Hevesy noha rutinos vegyész volt, nem sikerült, de fölfedezte a radioaktív nyomjelzést és emiatt Hevesy, napjainkban a nukleáris medicina megalapozójának tekintik. Koppenhágában Costerrel felfedezték a periódusos táblázat hiányzó 72. elemét, melyet Hafniumnak neveznek. E felfedezésről 1922. december 9-én telefonon értesítették a Stockholmban tartózkodó Niels Bohrt, aki 1922. december 10-én a Nobel előadásában jelentette be e szenzációs felfedezést, amely egyik kísérleti bizonyítéka az ő kvantum számokon nyugvó elvének. 1943-ban, Hevesyt kémiai Nobel-díjjal tüntették ki „a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért”.

A Nobel-díjas nemes Hevesy György munkastílusa