English (United Kingdom)

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/featured_content/oa?rat=en

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/highlighted_journal/

Zendy Open

Presents the pdf analysis as premium feature

PDF Analysis

Insights

Presents the summarisation as premium feature

Summarisation

Presents the keyphrase highlighting as premium feature

Keyphrase Highlighting

Presents the zaia usage as premium feature

ZAIA

Zendy Tools

Zendy Plus

Presents the access of premium content as premium feature

Premium Content

Célkitűzés: Kutatásunk során arra kerestünk választ, hogy a Goodman és Gotlib (1999) modelljében leírt kockázat-átviteli mechanizmusok (genetikai-biológiai-, interperszonális-, szociális tanulással összefüggő kognitív-, valamint stresszel kapcsolatos faktorok) milyen szerepet játszanak a depresszió fokozott kockázatának az átvitelében depressziós anyák gyermekeinél, valamint ezek a kockázat-átviteli mechanizmusok milyen interakcióban állnak egymással. Módszerek: A genetikai-biológiai faktort egyes temperamentumjellemzőkkel, az interperszonális faktorokat az anyai nevelési célokkal, nevelői attitűdökkel, nevelési stílussal, valamint az anyai bánásmóddal, a szociális tanulással összefüggő faktorokat egyes karakterjellemzőkkel, valamint az attribúciós stílussal, a stresszorokat pedig a családi légkör minőségével, valamint az elmúlt félév stressz-terheltségével vizsgáltuk. Vizsgálataink során a „páros összehasonlítás” (matched groups) módszerével dolgoztunk. Depressziós anya (orvosilag diagnosztizált depresszió) által felnevelt főiskolás fiatalokat hasonlítottunk össze szociális ikerpárjaikkal, akiknek anyja nem szenvedett depresszióban (n = 50, 32 nő, 18 férfi). Eredmények: Kutatásunk eredményei bizonyítják, hogy a depressziós anyák gyerekei egyrészt fokozott kockázatnak vannak kitéve a depresszív veszélyeztetettség területén (a veszélyeztetett csoport depressziós tünetek tekintetében szignifikáns mértékben magasabb szintet mutatott, mint a kontrollcsoport), másrészt a depressziós anyák gyermekeinél a kockázat-átviteli mechanizmusok mindegyikének a szerepét sikerült kimutatnunk a depresszióra való veszélyeztetettség megjelenésében.			 | 				Objectives: In the course of our research we have sought the answer to what roles the risk-transmission mechanisms (genetic-biological, interpersonal, cognitive factors associated with social learning, and stress related factors), described by Goodman and Gotlib (1999) in their model, play in the increased risk of the transmission of depression from the depressed mother to the children, and what interactions exist between such risk-transmission mechanisms. Methods: The genetic-biological factor was examined by us through individual temperament characteristics; the interpersonal factors were studied through the mother’s educational objectives, educational attitudes and styles, as well as through maternal rearing; while the factors associated with social learning were investigated through individual temperament characteristics and the attribution style; the stressors were examined through the quality of the family atmosphere and the rate of stress-load in the past half a year. In our survey we used the “matched groups” method. We have made a comparison of college students brought up by depressed mothers (with clinically diagnosed depression) with their social matches, whose mothers were not depressed (n = 50, 32 females, 18 males). Results: The results of the survey have evidenced the theory that on the one hand the children of depressed mothers are exposed to an increased risk in terms of potential depression (regarding the symptoms of depression the exposed group showed a significantly higher level than the control group), on the other hand we managed to reveal the roles of each mechanism of risk-transmission in the occurrence of the predisposition to depression, in the case of children with depressed mothers

Mechanisms of the increased risk of the transmission of depression from the depressed mother to the children