English (United Kingdom)

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/featured_content/oa?rat=en

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/highlighted_journal/

Zendy Open

Presents the pdf analysis as premium feature

PDF Analysis

Insights

Presents the summarisation as premium feature

Summarisation

Presents the keyphrase highlighting as premium feature

Keyphrase Highlighting

Presents the zaia usage as premium feature

ZAIA

Zendy Tools

Zendy Plus

Presents the access of premium content as premium feature

Premium Content

Elméleti háttér: A közösségi szintű lelki egészségfejlesztés fontossága folyamatosan nő, ezért egyre lényegesebb a lelki egészségre vonatkozó információk áttekinthető kommunikálása. Cél: Kutatócsoportunk — a hódmezővásárhelyi önkormányzat felkérésére — arra vállalkozott, hogy empirikus vizsgálattal tárja fel a lelki egészségfejlesztési prioritások megállapításához szükséges adatokat. Módszerek: A hódmezővásárhelyi lakosság körében végzett (N = 1839 fő) vizsgálat során sor került a pszichológiai életminőség felmérésére, valamint a Mentális Állapotfeltáró Kérdőív felhasználásával a mentálisan egészséges, sérülékeny és veszélyeztetett csoportok azonosítására. Eredmények: A hódmezővásárhelyiek körében a WHO Jól-lét Kérdőív (6,84 ± 3,12), a Beck Depresszió Kérdőív (10,30 ± 11,00), az Általános Énhatékonyság Skála (8,14 ± 3,12) és a Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív Élet Értelmessége Alskála (BSCI-LM; 8,36 ± 2,71) pontszámai szignifikánsan (p < 0,001) kedvezőtlenebbek a Hungarostudy 2013 országos adatainál. A mentálisan egészséges, sérülékeny és veszélyeztetett csoportok mentén végzett ANOVA-próba a WHO Jól-lét Kérdőív, Általános Énhatékonyság Skála és a BSCI-LM esetében monoton csökkenő; a Beck Depresszió Kérdőív és az általános unalom vonatkozásában pedig monoton növekvő, szignifikánsan eltérő (p < 0,001) átlagokat mutat. A megkérdezettek 38,7%-a tekinthető mentálisan egészségesnek, 35,3%-a sérülékenynek, 16,3%-a pedig veszélyeztetettnek (nem besorolható: 9,7%). Drámai helyzetben van a 45—64 éves korú, általános iskolai végzettségű férfiak csoportja (4,5% mentálisan egészséges, 45,5% sérülékeny, 50% veszélyeztetett). De a 18—44 éves korosztályba tartozó, általános iskolai végzettséggel rendelkező nők (20,3% mentálisan egészséges, 42,4% sérülékeny, 37,3% veszélyeztetett), és — meglepő módon — a 45—64 éves korosztályba tartozó diplomás nők (25% mentálisan egészséges, 51,3% sérülékeny, 23,8% veszélyeztetett) is kiemelt intervenciós célcsoportként kezelendőek. Következtetések: A Szegedi Egészségfejlesztő Műhely kutatócsoportjának eredményei alapján a Mentális Állapotfeltáró Kérdőív alkalmas lehet egy célcsoport lelki egészségének tájékozódó jellegű, közösségi szintű jellemzésére.\ud			 | \ud				Theoretical background: The importance of community-level mental health promotion is continuously growing; therefore, the clear communication of mental health related information becomes more and more important. Aim: Our research group — invited by the local government of Hódmezővásárhely — volunteered to empirically reveal the data necessary to define the mental health promotion priorities. Methods: A survey research was conducted in the population of Hódmezővásárhely (N = 1,839), where the psychological quality of life was measured, as well as the mentally healthy, vulnerable and endangered groups were identified using the Mental State Questionnaire designed by the authors. Results: In the population of Hódmezővásárhely, scores on the WHO Well-being Index (6.84 ± 3.12), the Beck Depression Inventory (10.30 ± 11.00), the General Self-efficacy Scale (8.14 ± 3.12) and the Life Meaning Subscale from the Brief Stress and Coping Inventory (BSCI-LM) (8.36 ± 2.71) proved to be significantly (p < 0.001) less favourable than the national average. According to the ANOVA results, scores on the WHO Well-being Index, the General Self-efficacy Scale, and the BSCI-LM decreased monotonously along the mentally healthy, vulnerable, and endangered groups. Scores on the Beck Depression Inventory and boredom showed a monotonously increasing trend along the same groups. Altogether, 38.7% of the respondents were considered as mentally healthy, 35.3% as vulnerable and 16.3% as endangered. Men aged 45—64 with primary education only proved to be in a dramatic situation (4.5% mentally healthy, 45.5% vulnerable, and 50% endangered). Women aged 18—44 with primary education only (20.3% mentally healthy, 42.4% vulnerable, 37.3% endangered), and — surprisingly — 45—64 year-old women with postsecondary education (25% mentally healthy, 51.3% vulnerable, 23.8% endangered) were also identified as a priority group for intervention. Conclusions: Based on the results of the Health Promoting Research Group in Szeged, the Mental State Questionnaire can be adequate to generally characterize the mental health of a target group at the community level

Preparation of municipal-level health promotion programmes — lessons learnt from the analysis of a mental health survey in Hódmezővásárhely, Hungary