English (United Kingdom)

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/featured_content/oa?rat=en

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/highlighted_journal/

Zendy Plus

Presents the access of premium content as premium feature

Premium Content

Presents the keyphrase highlighting as premium feature

Keyphrase Highlighting

Presents the summarisation as premium feature

Summarisation

Insights

Presents the pdf analysis as premium feature

PDF Analysis

Presents the zaia usage as premium feature

ZAIA

Zendy Tools

Zendy Open

Elméleti háttér: Súlyos betegeket kísérve az egészségügyi szakemberek komoly érzelmi megterhelésnek vannak kitéve. A betegekkel a bizalmi kapcsolatot a személyközi kommunikáción keresztül építik ki a dolgozók, amelynek része a saját és a mások érzelmeinek menedzselése, az érzelmi munka is. Célkitűzés: Különböző egészségügyi területeken dolgozók (N = 199) körében feltérképezni a kiégés, az érzelmi munka, a megküzdés és a társas támogatás mértékét, valamint három foglalkozási csoportban (onkológiai, pszichiátriai-pszichoterápiás és egyéb területek) megvizsgálni a változók közti különbséget és feltárni, hogy az érzelmi munka milyen mértékben magyarázhatja a kiégés mértékét. Módszer: Feltáró, keresztmetszeti, önkitöltő-kérdőíves vizsgálatunkban 48 onkológiai, 62 pszichiátriai-pszichoterápiás és 89 egyéb területen dolgozó egészségügyi dolgozó vett részt. A kiégés mérésére a Maslach Kiégés Leltár egészségügyi dolgozókra kidolgozott változatát (MBI-HSS), az érzelmi munka mérésére a Frankfurti Érzelmi Munka Skálát, a megküzdés mérésre a rövidített Konfliktusmegoldó Kérdőívet, a társas támogatás feltérképezésére pedig a Caldwell-féle Társas Támogatás Skálát használtuk. Eredmények: A kiégést vizsgálva nem találtunk különbséget a különböző területeken dolgozók között, ugyanakkor lényeges különbségeket találtunk az érzelmi munka, a megküzdés és a társas támogatás tekintetében. Az érzelmi disszonancia – az érzelemszabályozás zavara – jelentős stressztényező, gyakrabban fordult elő az onkológiai területen dolgozók csoportjában: úgy érezték, hogy munkájuk során ritkábban szükséges a negatív érzéseiket kifejezni, ugyanakkor gyakrabban kell ráhangolódniuk a betegekre, gyakrabban kell megértést, együttérzést kifejezniük. Következtetések: Az érzelmi munkakövetelmények kommunikálására érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni, különösen az onkológia területén dolgozók esetében. Az egészségügyi dolgozók megküzdési készségeinek fejlesztésekor a negatív érzelmek keltette feszültségeken is kell dolgozni – adaptív érzelemközpontú stratégiákkal.			 | 				Introduction: Emotional burden on health care workers who care for the severely ill is considerable. Trusting relationship is developed with the patient through interpersonal communication, which entails managing health care workers’ emotions as well as the emotions displayed by their patients, involving emotion work. Aims: To assess the degree of burnout, emotion work, coping and social support in health care workers (N = 199), and to examine the relationship between factors in three occupational groups (oncology, psychiatry-psychotherapy, and other workers), and to explore the extent to which emotion work can explain burnout scores. Methods: The explorative, cross-sectional study used self-administered questionnaires involving 48 health care workers in oncology, 62 in psychiatry-psychotherapy wards, and 89 working in other areas. Burnout was evaluated by the Maslach Burnout Inventory (MBI-HSS) focusing on health care workers. Emotion work was measured by the Frankfurt Emotion Work Scale. Coping was appraised by the Ways of Coping Questionnaire, while social support by the Caldwell Social Support Dimension Scale. Results: We found no difference in burnout in the various groups of health care workers; however, there was significant difference in emotion work, coping and social support. Emotional dissonance, the disorder of emotion regulation, is an important stress factor, which was prevalent among those working in the field of oncology. These caregivers felt that they have to display negative emotions less frequently, yet at the same time they often have to tune in to patients, show understanding, and express sympathy to them. Conclusions: It is worth laying greater emphasis on communicating emotional job demands, especially among caregivers working in oncology units. When providing coping skills development training for health care workers, attention must be given also to the tension aroused by negative emotions, and work through it with adaptive emotion-centred coping strategies

The relationship between emotion work and burnout. A comparative study in various groups of health care workers