English (United Kingdom)

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/featured_content/oa?rat=en

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/highlighted_journal/

Zendy Plus

Presents the access of premium content as premium feature

Premium Content

Presents the keyphrase highlighting as premium feature

Keyphrase Highlighting

Presents the summarisation as premium feature

Summarisation

Insights

Presents the pdf analysis as premium feature

PDF Analysis

Presents the zaia usage as premium feature

ZAIA

Zendy Tools

Zendy Open

Cél: A félelmet keltő helyzetek iránti fogékonyságot vizsgáljuk a szülői magatartásra való visszaemlékezés tükrében egészséges, fiatal felnőtt, egyetemi hallgatók körében. Célunk az elkerülő magatartással kísért félénkség családi szocializációs folyamatainak részleges feltérképezése. Esősorban a szülők nevelési attitűdjéről őrzött reprezentációk és az elkerülő magatartás kapcsolatát elemeztük.Módszerek: 305 egyetemi hallgató (140 nő és 165 férfi, átlagéletkor 22,0 ± 2,0) vett részt a vizsgálatban. Két önkitöltős kérdőívet használtunk: 1. Félelem Felmérő Kérdőív (Fear Survey Schedule – FSS) Agorafóbia-faktorának 13 állítása; 2. „Szülőkkel kapcsolatos gyermekkori emlékek” (Egna Minnen Betraffende Uppfostran – EMBU) kérdőíves értékelő lista, melynek célja, hogy a szülői nevelésre való visszaemlékezést értékelje.Eredmények: Az eredmények alapján elmondható, hogy van összefüggés a félénkségre épülő elkerülés, agorafóbiás helyzetekkel kapcsolatos fokozott szenzitivitás és a szülői magatartással kapcsolatos emlékek között. Nemek tekintetében a szorongásos zavarok epidemiológiai adatainak megfelelően az agorafóbiás félelmek a lányok esetében statisztikailag szignifikánsan gyakrabban fordulnak elő (β = –0,176; p = 0,005). A szülői magatartásmódok tekintetében az apa szerető magatartásának hiánya (β = 0,207; p = 0,011), illetve a túlvédő magatartás megléte érzékenyítő tényező (β = 0,214; p = 0,002); az anyai magatartás esetében az anya érzelmi elfogadó magatartása (β = 1,298; p<0,001) állt pozitív kapcsolatban a felnőttkori elkerülő magatartás kialakulásával az agorafóbiás aggodalmakat tartalmazó helyzetekben.Következtetések: Típusos agorafóbiás elkerülési mintázatok tehát nemcsak klinikai szintű szorongás esetében, de sajátos nevelési körülmények következtében egészséges személyeknél is megjelenhetnek. A nevelési körülményekkel kapcsolatos emlékezeti sémák befolyásolják a személyek élményfeldolgozási módjait. Számos érzékenyítő tényezőt azonban nem vizsgáltunk, és a normál személyek vizsgálata is határt szab az eredmények értelmezésének. A felvázolt elméleti modellek az elkerülő magatartás további vizsgálati alapját képezhetik.			 | 				Background: This study examined the sensitivity to agoraphobic fears influenced by perceived parental rearing behavior using a sample of healthy, young university students. Our goal was the partial mapping of the development of avoidance behavior, which can play an important role in the emergence of psychosomatic illnesses. In the first place, we analyzed the relationship between the memory representations of the parents’ rearing style and the avoidance behavior.Methods: 305 students (140 women and 165 men, mean age 22.0 ± 2.0) participated in the study. Self-reported questionnaires were used: the Fear Survey Schedule (FSS) and the EMBU evaluation list questionnaire (Egna Minne Betraffende Uppfostran; “On My Memories of Upbringing”), which is responsible to assess the recall of the parental rearing style.Results: The results show that there is a link between agoraphobic fear and the representations of parents’ rearing behavior. With respect to gender differences and in accordance with the anxiety disorder epidemiological data, agoraphobic fears were found to be more frequent among girls than boys, and the difference was statistically significant (β = –0.176; p = 0.005). With respect to the parents’ rearing attitudes, the data show that the lack of an emotionally warm father (β = 0.207; p = 0.011), and paternal overprotection (β = 0.214; p = 0.002) are sensitizing factors. Further, both the mothers’ attitude of acceptance and their emotional warmth was positively related to agoraphobic fears (β = 1.298; p<0.001).Conclusions: The results suggest that agoraphobic avoidance behavior can occur not only among individuals with clinical levels of anxiety, but also among healthy individuals as a result of unique upbringing conditions. The representations of parents’ rearing behavior adversely affect a person’s process of experience. Several sensitizing factors were not examined, and the investigation of normal people limits the interpretation of the results. The outlined theoretical model, however, could serve as a basis of further investigations on avoidance behavior

mentálhigiéné és pszichoszomatika

Enhanced sensitivity to fear-related avoidance among healthy young adults: Agoraphobic experiences and early representation of parental rearing behaviour