English (United Kingdom)

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/featured_content/oa?rat=en

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/highlighted_journal/

Global: Zendy Plus annual

Presents the access of premium content as premium feature

Premium Content

Presents the keyphrase highlighting as premium feature

Keyphrase Highlighting

Presents the summarisation as premium feature

Summarisation

Insights

Presents the pdf analysis as premium feature

PDF Analysis

Presents the zaia usage as premium feature

ZAIA

Global: Zendy Tools annual

Global: Zendy Free Plan

Global: Zendy Tools monthly

Global: Zendy Plus monthly

Összefoglaló. Bevezetés:  Az antitest közvetítette kilökődés a graftvesztésgyakori oka a vesetranszplantáltak körében.  Célkitűzés:  Célultűztük ki, hogy ismertetjük a centrumunkban biopsziával igazolt humoráliskilökődéssel rendelkező betegeknek a kezelésre (standard kezelés: plazmaferézis,immunglobulin, rituximab) adott válaszát, valamint hogy vizsgáljuk a proteinuriagrafttúlélésre kifejtett hatását és azt, hogy ezt a DSA-tól függetlenül teszi-e.Vizsgáltuk az eGFR-, a DSA-MFI-értéknek az antirejekciós terápia hatásárabekövetkező változásait is.  Módszer:  85 beteg retrospektívanalízisét végeztük el. A szövettani elemzésben a Banff-klasszifikációt vettükalapul. A csoportok összehasonlításához kategorikus változók esetén aFisher-féle egzakt próbát, folyamatos változók esetén a Kruskal–Wallis-próbáthasználtuk.  Eredmények:  A biopsziával igazolt humorálisrejekciós csoportba (ABMR-csoport) 19, a DSA-pozitív csoportba 14, a DSA-negatívcsoportba 52 beteget választottunk be. A DSA-érték az ABMR-csoportban 61,16%-kalcsökkent, a DSA-pozitív csoportban 42,86%-kal redukálódott (Fisher-féle egzakt:p = 0,1). Az ABMR-csoportban 9 betegnek a jelentős, 4-nek a nephroticus mértékűproteinuriája csökkenthető volt (az ABMR-csoport 68%-a). A legjobb grafttúlélésa legalacsonyabb fehérjeürítésnél adódott. Az antirejekciós terápiát követőenkészült biopsziákban: a glomerulitis, az interstitialis gyulladás, az arteritismértéke csökkent az antihumorális kezelés hatására, azonban krónikuselváltozások jelentek meg.  Következtetés:  Az ABMR-csoportban azantirejekciós terápiát követően a fehérjeürítés monitorizálása javasolt, hiszenbecsülhető vele a grafttúlélés. Orv Hetil. 2021; 162(26): 1029–1037. Summary. Introduction:  Antibody-mediated rejection is a common cause ofgraft loss among kidney transplant recipients.  Objective:  Weaimed to describe the response of patients with biopsy-proven humoral rejectionto treatment (standard treatment: plasmapheresis, immunoglobulin, rituximab) inour center. We also analyzed the effect of proteinuria on graft survival andwhether this effect is independent of donor-specific antibodies (DSAs). Changesof eGFR and level of DSA following rejection treatment were examined.Method:  In this study, laboratory data of 85 patients wereanalysed. Histological analysis was based on the Banff classification. Fisher’sexact test was used for statistical analysis, and Kruskal–Wallis test was usedto compare patient groups per variable.  Results:  Data from 85patients were processed retrospectively. 19 patients were selected for thebiopsy-confirmed humoral rejection group (ABMR group), 14 for the DSA-positivegroup, and 52 for the DSA-negative group. DSA titer decreased by 61.16% in theABMR group after treatment and by 42.86% in the DSA-positive group (Fisher’sexact test: p = 0.1). In the ABMR group, significant nephrotic proteinuria in 4patients and severe proteinuria in 9 patients were reduced (68% of ABMR group).The patients with the lowest protein excretion had the best graft survival. Inbiopsies performed after antirejection therapy, the extent of glomerulitis,interstitial inflammation, arteritis decreased with antihumoral treatment, butchronic lesions appeared.  Conclusion:  Following treatment ofbiopsy-proven ABMR, reduction of proteinuria predicts graft survival and shouldbe monitored as an important factor-predicting prognosis. Orv Hetil. 2021;162(26): 1029–1037.

Az antitestmediált rejekció diagnosztikája és kezelése gyakorlatunkban