English (United Kingdom)

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/featured_content/oa?rat=en

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/highlighted_journal/

Global: Zendy Plus annual

Presents the access of premium content as premium feature

Premium Content

Presents the keyphrase highlighting as premium feature

Keyphrase Highlighting

Presents the summarisation as premium feature

Summarisation

Insights

Presents the pdf analysis as premium feature

PDF Analysis

Presents the zaia usage as premium feature

ZAIA

Global: Zendy Tools annual

Global: Zendy Free Plan

Global: Zendy Tools monthly

Global: Zendy Plus monthly

Összefoglaló. Bevezetés : A munkavégzés fontos egészségprotektív tényező, demunkahelyi pszichoszociális kockázatokkal jár, amelyeknek az egészségiállapottal való összefüggéseire az elmúlt évtizedekben derült fény.Célkitűzés:  A vizsgálat célja a munkahelyi beosztás és azegészségi állapot közti összefüggés vizsgálata volt olyan, viszonylag homogénmintában, amelynek tagjait közintézmények dolgozói adták.Módszer:  Kérdőíves egészségfelmérés történt onlineadatgyűjtéssel, keresztmetszeti elrendezésben, egy megyeszékhely kétközintézményében alkalmazottak körében. A kérdőív demográfiai, az egészségiállapotra, az egészségmagatartásra és a munkavégzésre, köztük a munkahelyibeosztásra vonatkozó, validált kérdéseket tartalmazott. Az adatelemzés beosztásikategóriák szerint két (vezető vs. beosztott), illetve három (vezető, diplomásbeosztott, nem diplomás beosztott) rétegben történt.Eredmények:  A vizsgált mutatók közül a szubjektív egészség,az élettel való elégedettség, a koherenciaérzés, a túlzott mértékű pszichésstressz, a munkahelyi hiányzás, a munkahelyi és magánéleti társas támogatottsága vezető beosztásban dolgozók körében volt a legkedvezőbb. A vizsgáltindikátorok közül csak a munkaképesség nem különbözött beosztás szerint, és csakaz alvásidő volt szignifikánsan kedvezőtlenebb (rövidebb) a vezetők körében abeosztottakhoz képest. A háromrétegű elemzés szerint a legkedvezőtlenebb mutatóka nem diplomás beosztottakra voltak jellemzőek. Eredményeink szerint a vezetőbeosztásban dolgozók egészségi állapota és mentális egészsége kedvezőbb, mint abeosztottaké.  Következtetés:  A munkahelyi beosztás az egyénitársadalmi-gazdasági helyzet mellett a munkahelyi pszichoszociális stresszmértékével is összefüggésben van, ezért a munkahelyi stressz vizsgálata soránérdemes beosztás szerinti elemzést is végezni. A munkahelyi pszichoszociálisstressz nyomon követése minden munkahelyen ajánlott, amelynek egyszerű módja azalkalmazási idő és a hiányzott napok számának létszámarányos és beosztásrastratifikált, idősoros nyomon követése. Orv Hetil. 2021; 162(29): 1172–1179. Summary. Introduction:  Employment is an important health protectivefactor but also entails workplace psychosocial risks with multiple impacts onhealth.  Objective:  The present study aimed at examining theassociation between employment position and subjective health in a relativelyhomogenous sample of public servants with mostly tertiary degrees.Method:  Online health survey was conducted among employeesof two large public institutes in a large city in Hungary. The questionnairecontained items on demographic data, health status, mental health, healthbehaviour, and work-related questions including employment position(leadership). Data analysis was carried out by employment position in two(manager, subordinate) and three (manager, subordinate with college degree,subordinate with no college degree) strata.  Results:  Subjectivehealth, satisfaction with life, sense of coherence, pathological stress,sickness absence, social support in the workplace and private life were mostfavourable among those in leadership position. Work ability did not differ byemployment position, but sleep time was significantly less favourable (shorter)among leaders compared to subordinates. Subordinates with no college degree hadthe worst measures of health.  Conclusion:  Employment positionis related to individual socioeconomic status and workplace psychosocial stress,therefore research on workplace stress should include employment level as apotential confounder. Psychosocial stress at workplaces should be monitored forwhich various recommendations are available. The simplest method is to monitormid- and long-term turnover and sickness absence stratified for employmentposition and proportionate to the workforce. Orv Hetil. 2021; 162(29):1172–1179.

A vezetői beosztás mint egészségprotektív tényező szellemi munkát végzők körében