English (United Kingdom)

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/featured_content/oa?rat=en

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/highlighted_journal/

Global: Zendy Plus annual

Presents the access of premium content as premium feature

Premium Content

Presents the keyphrase highlighting as premium feature

Keyphrase Highlighting

Presents the summarisation as premium feature

Summarisation

Insights

Presents the pdf analysis as premium feature

PDF Analysis

Presents the zaia usage as premium feature

ZAIA

Global: Zendy Plus monthly

Global: Zendy Tools annual

Global: Zendy Tools monthly

Global: Zendy Free Plan

Összefoglaló. Bevezetés:  Az endovascularis intervenciókat kezdetbenradiológusok alkalmazták, manapság, megfelelő képzést követően, jó eredménnyelvégeznek ilyen beavatkozásokat érsebészek is. Ezt a világszerte uralkodóvá válószemléletet kívántuk meghonosítani a Szegedi Tudományegyetemen, melynekbevezetése nélkül előrevetíthető az érsebészet működésének átalakulása azérrekonstrukciós beavatkozások csökkenésével.  Célkitűzés: Egyetemünkön radiológus- és érsebész-munkacsoport végez perifériásérintervenciókat. Célunk a két intézet alsó végtagi endovascularistevékenységének összehasonlítása volt.  Módszer:  Vizsgálatunkbaa Szegedi Tudományegyetemen 2012. 01. 01. és 2019. 12. 31. között alsó végtagiendovascularis beavatkozásokon átesett betegeket válogattuk be. A betegeket arizikófaktoraik, a kezelt anatómiai régiók, a hospitalizációs idő és aszövődmények tekintetében hasonlítottuk össze. Egyéves utánkövetés soránvizsgáltuk a ’redo’ műtétek , az amputációk és a halálozások gyakoriságát.Eredmények:  A beavatkozásokat 653 esetben radiológus, 573esetben érsebész végezte. Az érműtőben infrainguinalis (63,2%), a radiológiánsuprainguinalis érintervenciók (68,6%) történtek nagyobb arányban. A percutanvégzett beavatkozásokat vizsgálva a hospitalizációs időben (2,5 ± 4,4 nap vs.2,4 ± 2,5 nap, p = 0,78), valamint a minimálisan invazív módon végzettbeavatkozások utáni szövődmények gyakoriságában (30/653 – 4,6% és 11/257 – 4,3%,p = 0,837) nem volt különbség a két betegcsoport között. ’Redo’ műtétek (73/485– 15,1% és 33/562 – 5,9%, p&lt;0,001) és amputációk (31/485 – 6,4% és 12/562 –2,1%, p&lt;0,001) gyakrabban fordultak elő az érműtőben kezelt betegek körében,ebben a csoportban azonban a kritikus végtagischaemia előfordulása is gyakoribbvolt (45,4% és 38,6%, p = 0,016). A mortalitásban nem volt szignifikánskülönbség (5,8% és 3,9%, p = 0,16).  Következtetés:  A szoliterérelváltozások kezelését mindkét intézet hasonló hatásfokkal végezte. A többanatómiai régiót érintő betegség miatt érműtőben végzett beavatkozások utániszövődmények előfordulása kissé magasabbnak bizonyult. Orv Hetil. 2021; 162(24):943–951. Summary. Introduction:  Endovascular interventions were initiallyperformed by radiologists. Nowadays properly trained vascular surgeons alsoeffectively perform these interventions. We wished to apply this widespreadpractice at our university because without this advancement the number ofreconstructive surgeries was expected to decrease significantly.Objective:  Both radiologists and vascular surgeons performendovascular interventions at our university. We compared the outcomes of lowerextremity endovascular interventions between the two institutes.Method:  We included patients who underwent lower extremityendovascular interventions between 01. 01. 2012 and 31. 12. 2019. We comparedthe risk factors, treated anatomical regions, hospitalization time andcomplication rate. During the one-year follow-up, we examined the occurrence ofredo surgeries, amputations and mortality.  Results:  653interventions were performed by radiologists and 573 by vascular surgeons.Vascular surgeons carried out more interventions in the infrainguinal region(63.2%), while radiologists in the suprainguinal region (68.6%). Thehospitalization time after percutaneous interventions (2.5 ± 4.4 days vs. 2.4 ±2.5 days, p = 0.78), and the rate of complications after minimally invasiveinterventions did not show significant difference (30/653 – 4.6% vs. 11/257 –4.3%, p = 0.837). Redo surgeries (73/485 – 15.1% vs. 33/562 – 5.9%, p&lt;0.001)and amputations (31/485 – 6.4% vs. 12/562 – 2.1%, p&lt;0.001) occurred morefrequently in the surgical group. However, the incidence of chronic limbischaemia was also higher (45.4% vs. 38.6%, p = 0.016). There was no significantdifference in the mortality (5.8% vs. 3.9%, p = 0.16).Conclusion:  Both institutes had similar efficacy inperforming peripheral interventions on solitary vascular lesions. Complicationsoccurred more frequently in the surgical group, but the majority of thesepatients had extended atherosclerotic diseases. Orv Hetil. 2021; 162(24):943–951.

Szemléletváltozás az alsó végtagi érrekonstrukciók gyakorlatában a Szegedi Tudományegyetem Érsebészeti Osztályán