English (United Kingdom)

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/featured_content/oa?rat=en

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/highlighted_journal/

Global: Zendy Plus annual

Presents the access of premium content as premium feature

Premium Content

Presents the keyphrase highlighting as premium feature

Keyphrase Highlighting

Presents the summarisation as premium feature

Summarisation

Insights

Presents the pdf analysis as premium feature

PDF Analysis

Presents the zaia usage as premium feature

ZAIA

Global: Zendy Tools annual

Global: Zendy Free Plan

Global: Zendy Tools monthly

Global: Zendy Plus monthly

Összefoglaló.  A humán mikrobiom az emberi szervezetben és az emberitestfelszínen élő mikrobaközösségek összessége, amelyek többsége a gyomor-bélrendszerben él. Ezek a mikrobaközösségek számos és sokféle baktériumottartalmaznak, gombákat, vírusokat, archeákat és protozoonokat. Ez a mikrobiálisközösség, vagy mikrobiota, a gazdaszervezetben nagyrészt egymással kölcsönösségiviszonyban tenyészik, és gondoskodik a bélben a tápanyagok anyagcseréjéről,kalibrálja az anyagcsere-működést, tanítja az immunrendszert, fenntartja aközösség integritását, és véd a kórokozók ellen. A majdan megszületendő magzat amegfelelő tápanyagellátását az anyai véráramból kapja, és így az anyaiszervezetben a mikrobiota indukálta baktériumkomponensek vagy metabolitokhatékonyan átvihetők a magzatba. Az anyai mikrobiális közösségek – ideértve apraenatalis bélrendszeri, hüvelyi, száj- és bőrmikrobiomot – a terhesség alattvalójában kifejezett változásokon mennek keresztül, amelyek befolyásolhatják azegészség megőrzését, és hozzájárulhatnak a közismert betegségek kialakulásához.A magzat nem steril, és immunológiai szempontból sem naiv, hanem az anya révénkörnyezeti ingerek hatásaitól befolyásolva kölcsönhatásba lép az anyaiimmunrendszerrel. Számos anyai tényező – beleértve a hormonokat, a citokineketés a mikrobiomot – módosíthatja az intrauterin környezetet, ezáltal befolyásolvaa magzati immunrendszer fejlődését. A fokozott stresszben élő anyák csecsemőinélnagyobb az allergia és a gyomor-bél rendszeri rendellenességek aránya. Avárandós étrendje is befolyásolja a magzati mikrobiomot a méh közvetítésével. Abélflóránk, vagyis a mikrobiom, a belünkben élő mikrobák összessége ésszimbiózisa, amelynek kényes egyensúlya már csecsemőkorban kialakul, és döntőenmeghatározza az intestinalis barrier és a bélasszociált immunrendszer működését.A probiotikumok szaporodásához szükséges prebiotikummal is befolyásolható abélflóra. A pre- és a probiotikum kombinációja a szimbiotikum. Az anyatej apatogénekkel szemben protektív hatású, részben azáltal, hogy emeli aBifidobacterium- számot az újszülött bélflórájában. Adysbiosis a kommenzális, egészséges bélflóra megváltozása. Ennek szerepétfeltételezik funkcionális gastrointestinalis kórképekben, egyre többpszichiátriai és neurológiai kórképben is, mint az autizmus-spektrumzavar. OrvHetil. 2021; 162(19): 731–740. Summary.  The human microbiome is the totality of microbe communitiesliving in the human body and on the human body surface, most of which live inthe gastrointestinal tract. These microbe communities contain many and variedbacteria, fungi, viruses, archaea and protozoa. This microbial community ormicrobiota in the host is largely reciprocal and takes care of nutrientmetabolism in the gut, calibrates metabolism, teaches the immune system,maintains community integrity, and protects against pathogens. The fetus to beborn is adequately supplied with nutrients from the maternal bloodstream, andthus microbial-induced bacterial components or metabolites can be efficientlytransferred to the fetus in the maternal body. Maternal microbial communities,including prenatal intestinal, vaginal, oral, and dermal microbiomes, actuallyundergo pronounced changes during pregnancy that can affect health maintenanceand contribute to the development of well-known diseases. The fetus is notsterile or immunologically naïve, but interacts with the maternal immune systemthrough the effects of environmental stimuli through the mother. Many maternalfactors, including hormones, cytokines, and the microbiome, can modify theintrauterine environment, thereby affecting the development of the fetal immunesystem. Infants of mothers under increased stress have higher rates of allergiesand gastrointestinal disorders. The diet of the gravida also affects the fetalmicrobiome through the uterus. Our intestinal flora, or microbiome, is thetotality and symbiosis of the microbes living in them, the delicate balance ofwhich is established in infancy and decisively determines the functioning of theintestinal barrier and the intestinal associated immune system. The prebioticrequired for the proliferation of probiotics can also affect the intestinalflora. The combination of pre- and probiotic is symbiotic. Breast milk has aprotective effect against pathogens, in part by raising the number ofBifidobacteria  in the intestinal flora of the newborn.Dysbiosis is a change in the commensal, healthy gut flora. Its role ishypothesized in functional gastrointestinal disorders, as well as in more andmore psychiatric and neurological disorders such as the autism spectrumdisorder. Orv Hetil. 2021; 162(19): 731–740.

A praenatalis és postnatalis mikrobiom jelentősége és hatásai a korai egyedfejlődés időszakában és az intervenciós kezelés lehetőségei