English (United Kingdom)

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/featured_content/oa?rat=en

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/highlighted_journal/

Global: Zendy Plus annual

Presents the access of premium content as premium feature

Premium Content

Presents the keyphrase highlighting as premium feature

Keyphrase Highlighting

Presents the summarisation as premium feature

Summarisation

Insights

Presents the pdf analysis as premium feature

PDF Analysis

Presents the zaia usage as premium feature

ZAIA

Global: Zendy Tools annual

Global: Zendy Free Plan

Global: Zendy Tools monthly

Global: Zendy Plus monthly

Összefoglaló. Bevezetés:  A kutatócsoport 99 fő, cerebralis paresisben (CP)szenvedő gyermek (8–18 éves) önállóan közölt életminőségét értékelte, és azeredményeket összehasonlította egy 237 fős kontrollcsoport adataival, amelyekhasonló életkorú, egészséges általános populációhoz tartozó gyermekektőlszármaztak.  Célkitűzés:  A kutatás célja annak megismerése volt,hogy a CP-ben szenvedő gyermekek hogyan vélekednek egészségi állapotukról éstársadalmi helyzetükről.  Módszer:  Életminőség-kérdőívalkalmazása. Betegségspecifikus és társadalmi-demográfiai mutatók mérése,kiértékelése.  Eredmények:  Az CP-ben szenvedő gyermekek ésszüleik az egészséggel kapcsolatos életminőséget rosszabbnak ítélték meg, minttársaik. Eredményeink azt mutatják, hogy a női nem, a rosszabb motoros funkcióés a komorbiditások (epilepszia, incontinentia és intellektuális károsodás)negatív hatású. A szülői vélemény alkalmas volt proxyjelentésként a korrelációmért erőssége miatt. Figyelemre méltó, hogy az agyi bénulás típusai közül azegyoldali spasticus CP-ben szenvedő gyermekek életminőség-értéke alegalacsonyabb. A válaszadók valószínűleg a test két oldala között lévőfunkcionális különbséget érezték. A szellemi fogyatékosság a betegpopuláció többmint felénél fordult elő. Testvéreik között a mentális betegség 5,7-szergyakoribb. A CP-s gyerekek családi környezete sokkal hátrányosabb volt, mint azegészséges gyermekeké. A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a szülőalacsonyabb iskolai végzettsége és munkaerőpiaci inaktivitása, valamint azegyszülős család a CP-s gyerekeknél szignifikánsan magasabb arányban fordultelő, és ezek a tényezők negatív hatást gyakoroltak az életminőségre.Következtetés:  A fogyatékkal élő gyermekek életminőségét abetegség és a szociodemográfiai környezet egyaránt befolyásolja. Orv Hetil.2021; 162(7): 269–279. Summary. Introduction:  Self-reported health-related quality of life(HRQoL) of 99 children (8–18 years) with cerebral palsy (CP) was assessed andcompared with 237, age-matched healthy control children from the generalpopulation.  Objective:  The aim was to find out the opinions ofchildren with CP about their health status and social condition.Method:  Assessment of quality of life questionnaire wascarried out. Measurements of disease-specific and sociodemographic variableswere done.  Results:  Children with CP and their parents ratedHRQoL poorer than their counterparts. Our results show that female sex, worsegross motor function and comorbidities (epilepsy, incontinence and intellectualimpairment) had negative impact. The parental opinion was suitable as proxyreport because of the measured strength of the correlation. Among the types ofCP, interestingly, children with unilateral spastic CP had the poorest HRQoL.They were likely to feel a functional difference between the two sides of thebody. Intellectual disability occurred in more than half of our patientpopulation. Among their siblings, mental illness is 5.7 times more common. Thefamily environment was much more disadvantageous than in the case of healthychildren. As our study shows, lower education, inactive status in the labourmarket and single-parent family occurred at a much higher rate and worsened thequality of life.  Conclusion:  Quality of life of children withdisability was influenced by both the sociodemographic background and thedisease. Orv Hetil. 2021; 162(7): 269–279.

A betegség és a szociodemográfiai háttér hatása a cerebralis bénulásban szenvedő gyermekek életminőségére