English (United Kingdom)

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/featured_content/oa?rat=en

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/highlighted_journal/

Global: Zendy Plus annual

Presents the access of premium content as premium feature

Premium Content

Presents the keyphrase highlighting as premium feature

Keyphrase Highlighting

Presents the summarisation as premium feature

Summarisation

Insights

Presents the pdf analysis as premium feature

PDF Analysis

Presents the zaia usage as premium feature

ZAIA

Global: Zendy Tools annual

Global: Zendy Free Plan

Global: Zendy Tools monthly

Global: Zendy Plus monthly

Absztrakt:  A 2019. év végén, elsőként a kínai Vuhan városában megjelenő, SARS-CoV-2béta-koronavírus okozta járványt 2020. március 11-én világjárvánnyá minősítetteaz Egészségügyi Világszervezet. Magyarországon 2020. március 4-én jelentették azelső megerősített COVID–19-esetet, s március 15-én vesztette életét az első, újtípusú koronavírussal fertőzött beteg. Az elhunyt halálának pillanatában nemállt rendelkezésre központi, egységes irányelv, mely tisztázta volna a szükségesóvintézkedések körét, illetve egyértelmű leírást nyújtott volna a tetembiztonságos kezeléséhez. A halottak patológiai osztályra való szállítása,tárolása, esetleges boncolása, majd végső nyughelyre helyezése, ezek mikéntjeszámtalan kérdést vet fel. A fertőző betegségekre, illetve a halottakkalkapcsolatos teendőkre vonatkozó hatályos jogszabályok nem tartalmaznak elégségesinformációt egy COVID–19-fertőzött beteg halála utáni feladatok végrehajtásátilletően. Az országos tisztifőorvos március 19-én felfüggesztette a boncolásokelvégzését, a törvényszéki boncolások kivételével, azonban a szállítás, tárolástovábbra is problémát jelent. Bár 2020. március 21-én az Emberi ErőforrásokMinisztériuma Egészségügyi Szakmai Kollégiumának Patológia Tagozata kiadott egyhivatalos eljárásrendet, az ebben foglalt ajánlások a szakirodalom szűkebbspektrumát reprezentálják, több helyütt kiegészítésre szorulnak. Sajnálatosan anemzetközi szakirodalomban szintén – a fontosságához mérten – alulreprezentált apost mortem  eljárásokra vonatkozó adat. További problémátjelent, hogy a járványok okozta krízishelyzetek áldozatainak kezelésére írtcikkekben a fellelhető algoritmusok a magyarországitól eltérő jogi környezetmellett eltérő szervezeti és erőforrásbeli lehetőségekkel számolnak, melykörülmények a hazai adaptálást jelentősen nehezítik. Cikkünkben a szakirodalmiösszefoglaláson túl a COVID–19-gyanús, valószínűsített és megerősített páciensekkezelésében részt vevő egészségügyi dolgozók, valamint a potenciálisan érintettpatológiai osztályok számára kivitelezhető, az ellátók biztonságát növelőjavaslatokat, ajánlásokat fogalmazunk meg. *  Orv Hetil. 2020; 161(17):713–722.

Elhunytakkal kapcsolatos teendők COVID–19-gyanús, valószínűsített és megerősített esetekben