English (United Kingdom)

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/featured_content/oa?rat=en

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/highlighted_journal/

Global: Zendy Plus annual

Presents the access of premium content as premium feature

Premium Content

Presents the keyphrase highlighting as premium feature

Keyphrase Highlighting

Presents the summarisation as premium feature

Summarisation

Insights

Presents the pdf analysis as premium feature

PDF Analysis

Presents the zaia usage as premium feature

ZAIA

Global: Zendy Plus monthly

Global: Zendy Tools annual

Global: Zendy Tools monthly

Global: Zendy Free Plan

A kutatásomban magyarországi korai serdülők (11-13 évesek) informális státuszát vizsgáltam kevert módszertannal. A vonatkozó nemzetközi szakirodalom jellemzően két státuszdimenziót különböztet meg: egy affektív dimenziót mely az egyén csoportbeli kedveltségére vonatkozik és egy reputációhoz és dominanciához kötődő dimenziót mely a társakra gyakorolt befolyást és csoporton belüli hatalmat mutatja. Miközben a nyugat-európai és észak-amerikai szakirodalom évtizedek óta vizsgálja ezt a témakört kvalitatív és kvantitatív módszerekkel egyaránt, néhány kínai kutatást leszámítva más földrajzi régiókra és kulturális kontextusokra vonatkozóan keveset tudunk. Emellett a „nyugati” szakirodalom kvantitatív és kvalitatív hagyományai is többnyire párhuzamosan léteznek egymással, a kétféle módszertan ötvözése szinte teljes mértékben hiányzik. A disszertáció mind az empirikus mind a módszertani hiányra reflektálni kíván azáltal, hogy egy eddig kevéssé kutatott régióban és országban kevert módszerekkel vizsgálja az informális státusz kérdését. A dolgozat külön hangsúlyt fektet a nemi és etnikai különbségekre valamint megpróbálja pozícionálni az eredményeket a nemzetközi szakirodalomhoz viszonyítva is. A felhasznált adatok két adatforrásból származnak, a kvantitatív adatok az MTA TK „Lendület” RECENS Kutatócsoport általános iskolás adatbázisának első négy hullámából, míg a kvalitatív adatok a kutatás negyedik hullámát kiegészítő fókuszcsoportos interjúkból. A RECENS adatbázis a reputációs dimenziót a „menőség” fogalmával mérte, míg a fókuszcsoportos kutatásban a „népszerűség” fogalmával vizsgáltam ezt a dimenziót. A disszertáció három empirikus fejezetet tartalmaz: az első egy kevert módszertani integrációs keretrendszerben vizsgálja a kvantitatív adatbázis negyedik hullámának többszintű regresszió-elemzéséből és a fókuszcsoportos adatok tematikus elemzéséből származó eredményeket, míg a második empirikus fejezet részletes kvantitatív elemzést nyújt randomhatás modellel vizsgálva a paneladatbázis mind a négy hullámát. A harmadik empirikus fejezet a kvalitatív adatokon végez diskurzuselemzést a nemi különbségekre koncentrálva. A három empirikus fejezetben feltárt fontosabb eredmények a következők: • A társas/informális státusz affektív és reputációs dimenziói a nemzetközi szakirodalommal összhangban elkülönültek egymástól, részben eltérő tényezőkkel voltak összefüggésben. • A nemzetközi szakirodalomhoz hasonlóan a sportosság, az agresszió bizonyos formái (verbális és indirekt), a fizikai vonzerő, a proszociális viselkedés és bizonyos esetekben a dohányzás pozitív kapcsolatban álltak a reputációs dimenzióval (népszerűség, menőség), míg az elfogadottság/kedveltség dimenziójával a fizikai agresszió negatív, a jó tanulmányi eredmények pedig pozitív kapcsolatban voltak. • Érdekes eltérés a nemzetközi szakirodalomtól, hogy a verbális agresszió erősebben kapcsolódott a lányok mint a fiúk reputációs státuszához, míg a fizikai agresszió csak a roma lányok körében függött össze szignifikánsan ezzel a státuszdimenzióval. • Érdekes eltérés az is, hogy a tanulmányi eredmények nem mutattak vagy csak minimális összefüggést mutattak a reputációs státuszdimenzióval. • Szintén meglepő módon a társak által észlelt fizikai vonzerő (jóképűség/csinosság) erősebb összefüggést mutatott a reputációs státusszal a fiúk mint a lányok körében. • A fókuszcsoportos interjúk azt mutatták, hogy a nemi szerepekhez kapcsolódó elvárások esetenként kifejezetten erősek voltak a fiúk számára (pl. „keménynek”, „férfiasnak”, „nem érzékenynek” lenni), míg a lányok körében hasonló elvárások/korlátozások kevésbé fogalmazódtak meg, a fiúk iránti „túlzott” romantikus érdeklődés rosszallásán és státuszt veszélyeztető hatásán kívül. • Az etnikai különbségeket illetően csak részlegesen teljesültek a szakirodalom alapján tett feltételezések: a sportosság a roma lányok körében valamivel pozitívabb hatással volt a népszerűségre/menőségre mint a nem roma lányok között, de a fiúk körében már fordított volt a helyzet. A fizikai agresszió csak a roma lányok között volt összefüggésbe hozható a népszerűséggel/menőséggel, ugyanakkor érdekes módon a tanulmányi elköteleződés is (ami arra utal, hogy legalább két nagyobb egymástól jelentősen eltérő roma lány alcsoport lehet a mintában). A fókuszcsoportos kutatás elsősorban pár szegregált iskola lánycsoportjában talált erősen negatív attitűdöket a tanulással és az iskolai szabályok követésével kapcsolatban, azonban a kvantitatív adatokon csak egy keresztmetszeti modell tudott hasonló hatást kimutatni (a tanulmányi eredmények, az etnikum és az osztály etnikai összetétele hármas interakciójában).

Informal Status among Hungarian Early Adolescents Popularity, Coolness, and Acceptance from a Mixed Methods Perspective