English (United Kingdom)

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/featured_content/oa?rat=en

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/highlighted_journal/

Global: Zendy Plus annual

Presents the access of premium content as premium feature

Premium Content

Presents the keyphrase highlighting as premium feature

Keyphrase Highlighting

Presents the summarisation as premium feature

Summarisation

Insights

Presents the pdf analysis as premium feature

PDF Analysis

Presents the zaia usage as premium feature

ZAIA

Global: Zendy Tools annual

Global: Zendy Free Plan

Global: Zendy Tools monthly

Global: Zendy Plus monthly

A gazdaság és a kommunikáció kapcsolódásainak értelmezése Luhmann rendszerelméletével, a kommunikációelmélet participációs felfogásával, gazdaságtudományi nézőpontokkal, és szaknyelvészeti specifikumokkal összefüggő aspektusok konsziderációjával valósult meg. A rendszerelmélet szempontjából a gazdaság társadalmi beágyazódása hangsúlyos, amely a társadalmi-gazdasági problémák komplex elemzéséhez járul hozzá, a funkcionálisan elkülönült részrendszerek aspektusából. A problémakezelés a participációs elmélet felfogásában az ágensek felkészültségeit előfeltételezi, amelynek legelemibb alkotórésze a nyelvismeret. A nyelv a rendszerelmélet perspektívájából a kommunikációs médiumok nélkülözhetetlen formája, míg a participációs elméletben az intézmények egyik megjelenési formája, ahol a szignifikáció a jel (mint szignifikáns) és a jelölet (mint szignifikátum) összekapcsolódásával realizálódik. A gazdasági szaknyelvi szignifikáció a szaknyelvi specifikumoknak, a szaknyelvi kommunikáció megvalósulási szintjeinek, vagy a szókincs sajátosságoknak a konstrukciója. A gazdasági szaknyelvi terminusok interpretációjához az ekvivalenciaelemzés módszere alkalmazható, a terminushoz tartozó definíciók fogalmi jegyeinek összehasonlításával. A legalapvetőbb gazdasági terminus az ár, amely a participációs elmélet intézményi felfogásában a gazdasági szignifikáció része, azaz a jószág (mint szignifikáns) és az ár (mint szignifikátum) összekapcsolódása. Rendszerelméleti megközelítésben az ár a piaci szereplők másodlagos megfigyelésének eszköze, amelynek változása a bizalom függvényében inflációt vagy deflációt indukálhat. Az árváltozás méréséhez az árindexet alkalmazzák, terminológiai ekvivalenciaelemzése rámutat a nemzeti szinten alkalmazott típusainak eltéréseire. Az ár terminushoz hasonlóan, az adózási terminusok is tanulmányozhatók, annak érdekében, hogy a nemzetközi értelmezési különbségek explicit megmutatkozzanak (például a környezetvédelmi termékdíj esetében). A gazdasági kommunikáció fogalomalapú elemzése alapján megállapítható, hogy gyűjtőfogalomként értelmezhető, amelyen belül makrószinten a globális, míg mikró szinten a vállalati (ezen belül a pénzügyi) gazdasági kommunikáció és a gazdasági tömegkommunikáció domének határolhatók el. A doménekhez a gazdasági növekedéssel vagy az árral összefüggő, részrendszerenként strukturált témák, és szervezetek rendelhetők. A domének a problémakezelés színtereinek tekinthetők, a globális gazdasági kommunikáció színterén a gazdasági növekedéssel összefüggő ökológiai és társadalmi problémák az indikátorokkal mért adatok tükrében konkretizálódnak. A problémák a problémaidentifikáció és -megoldás fázisaiban, a funkcionális részrendszerek kommunikációs médiumát figyelembe véve definiálhatók. Az ökológiai és a társadalmi problémák gazdasági vonatkozásai rámutatnak arra, hogy mely kompetens tudásközösségek közreműködése elengedhetetlen a problémaeliminálás érdekében. Az elemzés a modern társadalomban fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek meghatározásához járul hozzá.

A gazdaság és a kommunikáció kapcsolódásai: A fenntartható gazdasági növekedés feltételei a modern társadalomban, a globális gazdasági kommunikáció problémafelismerő és -megoldó színterein = Interrelations between Economics and Communication. Conditions for sustainable economic growth in modern society on the problem-identification and solving scenes of global economic communication