English (United Kingdom)

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/featured_content/oa?rat=en

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/highlighted_journal/

Global: Zendy Plus annual

Presents the access of premium content as premium feature

Premium Content

Presents the keyphrase highlighting as premium feature

Keyphrase Highlighting

Presents the summarisation as premium feature

Summarisation

Insights

Presents the pdf analysis as premium feature

PDF Analysis

Presents the zaia usage as premium feature

ZAIA

Global: Zendy Tools annual

Global: Zendy Free Plan

Global: Zendy Tools monthly

Global: Zendy Plus monthly

Kutatómunkámban Seneca insaniával kapcsolatos nézeteit elemzem, az őrület megnyilvánulásának különböző okai, megnyilvánulási formái és kezelési módjai szempontjából. Sztoikus filozófusként elsősorban a filozófiai hatáskörbe tartozó őrületre, azaz a szenvedélyek miatt megjelenő insania jellegére, tüneteire, prevenciójára és gyógyítására fókuszál, ugyanakkor megfigyelhetjük nála a korabeli orvosi szakirodalom mentális betegségekkel kapcsolatos téziseinek hatását is. Disszertációm első részében arra keresem a választ, hogy Seneca írásai mennyiben tekinthetők orvosi szempontból is mérvadó megfigyeléseknek, vagy elsősorban irodalmi értékük jelentős. Kutatásom eredményei alapján elmondható, hogy Seneca passzusaiban az őrület, a pszichés zavarok egyfajta interdiszciplinaritását, komplexitását vélhetjük felfedezni, amely a sztoikus filozófus insaniáról való holisztikus gondolkodásának új megközelítését jelentheti. Az orvosi szakirodalomban megszilárdult nézetek (az elemek és a velük együtt megjelenő jellemzők: hideg-meleg, száraz-nedves, az epe és a pneuma szerepe), a különböző lelkiállapotok jellemzői és tünetei (a félelem, a szomorúság, a hangulatingadozás, az agresszivitás, a halálvágy, a képzelgések, a hallucinációk) Seneca prózai műveiben is megtalálhatók. A disszertáció második részében a filozófiai művek tragédiákhoz való viszonyára keresem a választ az őrület megjelenítését, mibenlétét és kezelését illetően. Értekezésem eredményei alapján elmondható, hogy Seneca a sztoikus hagyományokkal összhangban mutatja be a szenvedély, az őrület manifesztációjának sajátosságait az elemzett drámákban. Mindegyik műben fel lehet fedezni a prózai művekben kifejtett sztoikus filozófiai gondolatokat, ami arra utal, hogy a tragédiák filozófiai szempontból hozzátársíthatók a prózai művekhez és kerek egészként együtt kezelhetők Seneca insania-koncepciójának kutatása során. Emellett mindegyik tragédia esetében szemügyre veszem a természetből vett képi ábrázolásoknak, őrület-metaforáknak a jelenségét is, hogy hogyan világítanak rá a szerző sztoikus filozófiával való kapcsolatára.

A filozófiai és orvosi jellegű insania jelensége Seneca őrület-koncepciójában