English (United Kingdom)

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/featured_content/oa?rat=en

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/highlighted_journal/

Global: Zendy Plus annual

Presents the access of premium content as premium feature

Premium Content

Presents the keyphrase highlighting as premium feature

Keyphrase Highlighting

Presents the summarisation as premium feature

Summarisation

Insights

Presents the pdf analysis as premium feature

PDF Analysis

Presents the zaia usage as premium feature

ZAIA

Global: Zendy Tools annual

Global: Zendy Free Plan

Global: Zendy Tools monthly

Global: Zendy Plus monthly

A több szállal Erdélyhez kötődő Telekinek nyelvészként kivételes szerepe volt a magyar nyelvújítás történetében, előkészítője és első elnöke volt az 1825-ben megalakult Magyar Tudományos Akadémiának, 1842–1848 között pedig kormányzója volt Erdélynek. Két fiatalkori, 27-28 éves korában írt munkája közül az első, A magyar nyelv tökéletesítése új szavak és szólásmódok által, kellő alapossággal és egyedülálló elméleti szinten értékeli, és bizonyos értelemben lezárja a nyelvújítás körüli vitákat, a másik pedig, az Egy tökéletes magyar szótár elrendeltetése, készítése módja, azt írja le, milyennek kell lennie a további nyelvalakítás legfőbb eszközének, a magyar nyelv szótárának. Ehhez kapcsolódik Teleki életpályájának az a fő, „cselekvő” vonulata is, amelynek gyakorlati megvalósításában szintén kulcsszerepe volt: ez a Tudományos Akadémia, amelynek előkészítését „családi örökségként” édesapjától, Teleki Lászlótól vette át, majd elnökként a működését is irányította élete végéig. Erdély kormányzójaként pedig az ő nevéhez fűződik a jobbágytörvény, azaz a jobbágyok felszabadításának kihirdetése 1848. jún. 18-án Kolozsváron. Erdélyben kétségtelenül ez volt 1848 legfontosabb, magyarokat, románokat egyaránt érintő közös vívmánya, amelyről szintén alig esik szó az évfordulós megemlékezéseken.

A nyelvújítás méltatlanul elfeledett tudós nyelvésze, gróf Teleki József