English (United Kingdom)

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/featured_content/oa?rat=en

https://curated-unify.zendy.io/wp-json/zendy-region/v1/highlighted_journal/

Global: Zendy Plus annual

Presents the access of premium content as premium feature

Premium Content

Presents the keyphrase highlighting as premium feature

Keyphrase Highlighting

Presents the summarisation as premium feature

Summarisation

Insights

Presents the pdf analysis as premium feature

PDF Analysis

Presents the zaia usage as premium feature

ZAIA

Global: Zendy Tools annual

Global: Zendy Free Plan

Global: Zendy Tools monthly

Global: Zendy Plus monthly

A Phytophthora-nemzetségről megjelent munkák sokaságában kiemelkedő jelentőségű az Erwin és Ribeiro (1996) által írt eddigi legteljesebb kézikönyv. Ebben a mintegy 120 év alatt morfológiai alapon meghatározott 58 Phytophthora-faj szerepel, élén a burgonyavész hírhedt kórokozójával a P. infestansszal. Az idézett kézikönyv megjelenése óta az ismert fajok listája 82-vel bővült, vagyis e pillanatban 140 Phytophthora-fajról van tudomásunk. Mindemellett több tucat átmeneti névvel ellátott (így pl. P. taxon PgChlamydo) fajjelölt vár szakszerű leírásra. Önként adódik a kérdés: minek tulajdonítható ez a gyors fajszámbeli gyarapodás? Válaszként néhány tényezőt mindenképpen ki kell emelnünk. (1) A morfológiai alapon nyugvó és esetenként kételyeket támasztó azonosítási módszer mellé felzárkózott a megbízhatóbb molekuláris diagnosztika. (2) Egyre nagyobb figyelem összpontosul a sokáig elhanyagolt természetes (erdei, vízi, félsivatagi, magashegységi) ökoszisztémák kutatására. (3) A fokozott nemzetközi kereskedelem révén növények (és kórokozóik) kerülnek számukra idegen környezetbe, ahol (4) még inkább ki vannak téve olyan evolúciós változásoknak, mint a mutáció és a fajok közötti hibridizáció. (5) Nem hagyható ki a lehetséges okok közül az sem, hogy a jelen növekvő kihívásainak megfelelően jóval több fitoftórakutatásra szakosodott laboratórium működik, mint korábban. Az új fajok többsége természetes ökoszisztémákból került elő, de számosan közülük (pl. P. pseudosyringae) megjelennek mesterséges ökoszisztémákban is. Ám ennek a fordítottja sem ritkaság, amikor is az emberi tevékenység által befolyásolt ökoszisztémából kimutatott faj (pl. P. ramorum) szintén megtalálható valamely természetes ökoszisztémában: behurcolták vagy esetleg egymástól függetlenül alakult ki. Jelenlegi ismereteink szerint egyes fajokat eddig a világ valamely részének csak egy szűk területén találtak meg (pl. P. nagaiit Japánban). Vannak azonban olyan fajok is, amelyek minden lakott kontinensen előfordulnak (pl. P. niederhauserii). Érdekesség, hogy az új fajok jó részét nem beteg növényről, hanem csak talajból vagy vizes élőhelyről izolálták, és sokuk parazitizmusára nincs is adat. Nem volna szerencsés azonban jelentőségüket lebecsülni, hiszen a vizes élőhelyek potenciális melegágyai a fajhibridek létrejöttének. Hollandiai hidroponikus dísznövénykultúrákból mutatták ki az első „természetes” úton kialakult fajhibridet, a P. ×pelgrandist, melynek gazdaspektruma kibővült a P. cactorum és a P. nicotianae szülőfajokéhoz képest, és később egyéb növényekről és más, nem feltétlenül vizes élőhelyekről is izolálták, pl. japán naspolyafáról Tajvanon és Peruban. A tudományos szakszerűséggel leírt hibrid fajok sorában találjuk még a megfelelő szülők patogenitását általában felülmúló P. alnit, a P. ×serendipitát, a P. andinát, valamint a P. ×stagnumot. Ez utóbbi patogenitása nem ismert, mint ahogy a szülőké sem, de lelőhelyéről, egy kertészeti öntözővíz-tárolóból kikerülve patogénné válhat az öntözött növények bármelyikén. Hasonló mondható el azokról a fajokról, amelyek mai ismereteink alapján szűk gazdaspektrumúak a világ egy adott klímájú területén, de eltérő környezeti feltételek mellett kiszélesíthetik gazdakörüket. Erre elsősorban ama fajoknak van esélyük, amelyek tág hőmérsékleti határok között képesek növekedni (pl. P. borealis, P. riparia). Általában egy új faj megjelenése valamely növénykultúrában hatalmas károkat okozhat; gondoljunk csak a burgonyavész írországi fellépésére, vagy az újabb fajok közül a P. alnira, ami NagyBritanniában mintegy 20%-os égererdő-pusztulást okozott. A nemzetségen belüli evolúciós változásokban, de még inkább a fajok terjesztésében jelentős szerepe van a nemzetközi növénykereskedelemnek, ill. turizmusnak, tehát az emberi tevékenységnek. Ellensúlyozandó e káros hatást, az embernek alapos tudással felvértezve készen kell állnia az idegenek korántsem szívélyes fogadására: hatékony növényvédelmi stratégiák bevetésére. Ez a hazai szakembereknek is figyelmeztetés, hiszen az új fitoftórák közül néhányat már Magyarországon is megtaláltak. Az alábbi összefoglaló munkákból az érdeklődő részletesebben is tájékozódhat a témában.

Explosion in the species number of Phytophthora genus and its influences on ecology and economy